2010. június 22., kedd

A finn bevásárló turizmus várat magára, a belga pedig házhoz jön.

Visszatértem. A szünet rövidebb lett, mint gondoltam. Megpróbálok kicsit gyakrabban írni legalább heti 3-4 post-ot.

Anno nagy büszkén írtam, hogy a finnekhez megyek vásárolni. Ez továbbra is tervben van csak a kolléga akivel mentem volna közben felmondott majd újra aláírt, így ismét dolgozunk ügyön. Bár pontos dátum még nincs. A nyár nem szól másról, mint a nyugdíjas nyugati turistákról (német, francia, dán, holland, belga). A monotonitás jellemzi legjobban  az egészet. A forgatókönyv azonos minden nap. Kicsit egyhangú, de mit lehet tenni. Persze van előnye. Az egyik például, hogy a belga sofőrnél volt 5 rekesz Stella Artois. Amiből 4-re gyorsan lecsaptunk. Még otthoni áron is rendben lett volna (kis túlzással). Volt még nála cigi meg pár dolog, de nem nagyon mozgatott meg a portéka. Kérdeztem miért nem csinálja ezt az összes buszos brigád? A válasz mindössze annyi volt, hogy a belgáknak nem kell vmi adót fizetniük.Ok,  nem érdekel, de mikor jönnek legközelebb kérdeztem. A válasz elég lehangoló volt. 1 év múlva. Dobta a hibát a rendszer. Nem nagy veszteség, csak jobban esik a stella ennyiért mint a legészakibb főzde terméke.

Mikor felfedeztem, hogy a kicsi Stella-t (2,5dl) nyithatom úgyis, hogy csak lecsavarom kupakot én felettébb boldog voltam. Ezt megosztottam az őslakó kollégámmal akitől kaptam az első oltást, hogy ez neki nem új, mert már látta filmekben. Ezt elviseltem még mivel egy őslakóról van szó. Aztán nagy büszkén megosztottam Dokival (aka Dr. Para) aki a földbe döngölt azzal, hogy ő már 5 éve csavarta kupakot. Ebben a pillanatban, valahogy eltűnt a csavarás varázsa. A midnight sun után nincs új a nap alatt :D


Hamarosan jelentkezem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése