Az egyik legnagyobb meglepetés ért, mikor tudomásra jutott, hogy a bálna steak is található a menün. Kezdjük először is egy kis háttéranyaggal aztán jöhetnek a személyes élmények és képek. Leginkább a vadászatra koncentráltam információk tekintetében.
Néhány adat a teljesség igénye nélkül:
- Egy kék bálna szíve akkora, mint egy VW bogár.
- Egy kék bálnaborjú nem sokkal születése után 120 kilót hízik naponta. Szinte látni lehet, ahogy nő.
- Az ámbrás cet agya a világon a legnagyobb. Akár 9 kilós is lehet.
- A bálnák 60 millió évvel ezelőtt is a Földön éltek. Az ember „csupán” 320 000 éve él itt.
D. IWC - Bálnavadászati Tanács
1946-ban lépett szövetségre 14 bálnavadászattal foglakozó ország, és megalapította a Nemzetközi Bálnavadászati Tanácsot (IWC). A társulás célja az volt, hogy a „bálna, mint erőforrás” ügyét jobban kezeljék. A Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC) 1986-ban betiltotta a bálnák kereskedelmi célú vadászatát, és nyolc évvel később a déli-sarki tengerek területeit - a bálnák háromnegyedének táplálkozási területét - vadászatmentes övezetté nyilvánította. A megállapodást Japán és Norvégia folyamatosan megszegi.
Az IWC-nek jelenleg közel 60 tagja van. Részben a Greenpeace munkájának eredményeként sokan léptek be az IWC-be - köztük olyan kis országok, mint Finnország, Monaco, és Magyarország is - hisz minden tagországnak egy-egy szavazata van. A tagság elsősorban azért nagyon fontos, mert a mi szavazatunk segíthet megakadályozni, hogy a szervezet feloldja a bálnavadászatra 1986-ban elrendelt tilalmat. A Greenpeace-nek megfigyelői státusza van a szövetségben.
Japán folyamatosan különböző kereskedelmi előnyökkel kecsegteti azokat az országokat, akiket maga mellé próbál állítani. A japán kormány csak a 2001. évben 52,6 millió euró fejlesztési segéllyel "támogatta" a számára fontos IWC tagállamokat. Emellett arra törekednek, hogy hasonló módszerekkel új tagokat léptessenek be a Tanácsba, akiknek a "fejlesztési segélyek" mellett a tagsági díját is kifizetik. A nagyszabású szavazatvásárlások célja, hogy az IWC feloldja, illetve gyengítse a bálnavadászatra vonatkozó tilalmat. Mára Japán közel 30 ország szavazatát vásárolta meg, így például Mongólia, Panama, Guinea, Gabon, Benin, és Antigua is feliratkozott a csatlós országok szégyenlistájára.
A legnagyobb veszély azonban a bálnák vadászata. Évtizedek túlzott és ellenőrizetlen bálnavadászata után 1986-tól nemzetközi bálnavadászati moratórium van érvényben. Ennek ellenére becslések szerint a három bálnavadász ország (Japán, Norvégi és Izland) több ezer tengeri emlőst öl meg kereskedelmi illetve tudományos célból. Az évről évre elejtésre kerülő állatok ráadásul a különösen veszélyeztetett fajokból kerülnek ki, mint pl. a csukabálnák, óriás ámbrás cetek, trópusi bálnák és a már csak néhány száz egyedet számláló szürke bálnák. Japán tudományos célokra hivatkozik, de köztudott, hogy évente mintegy több ezer tonna bálnahús kerül az üzletekbe.
A szokásos fejetlenség és káosz uralkodik ebben a kérdésben is. Jó példa erre, hogy 2007-ben az izlandi kormány által hangoztatott fenntartható bálnavadászat álcája csúfosan lehullott, Greenpeace aktivisták 200 tonna barázdás bálnáktól származó húst és bálnazsírt fedeztek fel egy lerakóban, melyeket további toxikológiai tesztelések céljából tároltak ott. Emellett még 179 tonna rothadó bálnacsontot és belső szerveket is találtak ugyanott. Az izlandi bálnahúst és zsírt Japánba exportálják annak ellenére, hogy még a vadászok állítása szerint sem alkalmasak azok emberi fogyasztásra a nagymértékű szennyeződések miatt.
Izland lassan elnyeri a Public enemy No1. címet. Gazdasági világválság, bálna vadászat és a vulkánnal is odatettek:D
Szintén 2007-s adatok. A Japán bálnavadászati flotta 10 barázdás bálna és további 935 csukabálna leölésére készül a Dél-tengeri Bálnarezervátum területén annak ellenére, hogy hatalmas, 4400 tonna eladatlan bálnahústartalékuk van még a japán hűtőházakban. A tavalyi év végén az izlandi kormány által kiadott kereskedelmi engedéllyel egyetlen bálnavadász hét védett barázdás bálnát ölt meg.
Japán a bálnahús fogyasztást nemzeti konyhájának tradícióira hivatkozva indokolja. A 2007 márciusában végződő folyó pénzügyi évben a becslések szerint 5500 tonna bálnahús kerül majd piacra az elmúlt évi 4000 tonnával szemben.
A XX. század valamennyi bálnafaj végzetévé vált. A gyors hajók, a korszerű vadászeszközök (robbanószigony) és az 1925-től tengerre bocsátott feldolgozóhajók néhány évtizeden belül a kihalás szélére sodorták ezeket az érzékeny óriásokat. Azóta több mint 2,5 millió állat esett áldozatául a nagyszabású tengeri mészárlásoknak.
Továbbá nem hivatalos források szerint:
- 23,5 kg sózott 'osztályon felüli' bálnahús értéke akár 3.000 USD is lehet. Nem meglepő, mivel nehéz hozzájutni a húshoz ill. legtöbb országban tiltják az árusítását, ezért magas ára van a fekete piacon.
- Bálnahús tonnáit szórják a tengerbe naponta, mivel nem rendelkeznek a nagyobb kvótákhoz szükséges feldolgozási kapacitással.
- Bálnákban rákdaganatokat találnak és vágnak ki, és a maradék húst feldolgozzák lakossági értékesítés céljából
- Célzott vadászat a maximális fogás biztosítása érdekében, nem követve a kutatási engedélyek által megkövetelt véletlenszerű "mintavételt"
Folyt. köv.
Néhány adat a teljesség igénye nélkül:
- Egy kék bálna szíve akkora, mint egy VW bogár.
- Egy kék bálnaborjú nem sokkal születése után 120 kilót hízik naponta. Szinte látni lehet, ahogy nő.
- Az ámbrás cet agya a világon a legnagyobb. Akár 9 kilós is lehet.
- A bálnák 60 millió évvel ezelőtt is a Földön éltek. Az ember „csupán” 320 000 éve él itt.
D. IWC - Bálnavadászati Tanács
1946-ban lépett szövetségre 14 bálnavadászattal foglakozó ország, és megalapította a Nemzetközi Bálnavadászati Tanácsot (IWC). A társulás célja az volt, hogy a „bálna, mint erőforrás” ügyét jobban kezeljék. A Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC) 1986-ban betiltotta a bálnák kereskedelmi célú vadászatát, és nyolc évvel később a déli-sarki tengerek területeit - a bálnák háromnegyedének táplálkozási területét - vadászatmentes övezetté nyilvánította. A megállapodást Japán és Norvégia folyamatosan megszegi.
Az IWC-nek jelenleg közel 60 tagja van. Részben a Greenpeace munkájának eredményeként sokan léptek be az IWC-be - köztük olyan kis országok, mint Finnország, Monaco, és Magyarország is - hisz minden tagországnak egy-egy szavazata van. A tagság elsősorban azért nagyon fontos, mert a mi szavazatunk segíthet megakadályozni, hogy a szervezet feloldja a bálnavadászatra 1986-ban elrendelt tilalmat. A Greenpeace-nek megfigyelői státusza van a szövetségben.
Japán folyamatosan különböző kereskedelmi előnyökkel kecsegteti azokat az országokat, akiket maga mellé próbál állítani. A japán kormány csak a 2001. évben 52,6 millió euró fejlesztési segéllyel "támogatta" a számára fontos IWC tagállamokat. Emellett arra törekednek, hogy hasonló módszerekkel új tagokat léptessenek be a Tanácsba, akiknek a "fejlesztési segélyek" mellett a tagsági díját is kifizetik. A nagyszabású szavazatvásárlások célja, hogy az IWC feloldja, illetve gyengítse a bálnavadászatra vonatkozó tilalmat. Mára Japán közel 30 ország szavazatát vásárolta meg, így például Mongólia, Panama, Guinea, Gabon, Benin, és Antigua is feliratkozott a csatlós országok szégyenlistájára.
A legnagyobb veszély azonban a bálnák vadászata. Évtizedek túlzott és ellenőrizetlen bálnavadászata után 1986-tól nemzetközi bálnavadászati moratórium van érvényben. Ennek ellenére becslések szerint a három bálnavadász ország (Japán, Norvégi és Izland) több ezer tengeri emlőst öl meg kereskedelmi illetve tudományos célból. Az évről évre elejtésre kerülő állatok ráadásul a különösen veszélyeztetett fajokból kerülnek ki, mint pl. a csukabálnák, óriás ámbrás cetek, trópusi bálnák és a már csak néhány száz egyedet számláló szürke bálnák. Japán tudományos célokra hivatkozik, de köztudott, hogy évente mintegy több ezer tonna bálnahús kerül az üzletekbe.
A szokásos fejetlenség és káosz uralkodik ebben a kérdésben is. Jó példa erre, hogy 2007-ben az izlandi kormány által hangoztatott fenntartható bálnavadászat álcája csúfosan lehullott, Greenpeace aktivisták 200 tonna barázdás bálnáktól származó húst és bálnazsírt fedeztek fel egy lerakóban, melyeket további toxikológiai tesztelések céljából tároltak ott. Emellett még 179 tonna rothadó bálnacsontot és belső szerveket is találtak ugyanott. Az izlandi bálnahúst és zsírt Japánba exportálják annak ellenére, hogy még a vadászok állítása szerint sem alkalmasak azok emberi fogyasztásra a nagymértékű szennyeződések miatt.
Izland lassan elnyeri a Public enemy No1. címet. Gazdasági világválság, bálna vadászat és a vulkánnal is odatettek:D
Szintén 2007-s adatok. A Japán bálnavadászati flotta 10 barázdás bálna és további 935 csukabálna leölésére készül a Dél-tengeri Bálnarezervátum területén annak ellenére, hogy hatalmas, 4400 tonna eladatlan bálnahústartalékuk van még a japán hűtőházakban. A tavalyi év végén az izlandi kormány által kiadott kereskedelmi engedéllyel egyetlen bálnavadász hét védett barázdás bálnát ölt meg.
Japán a bálnahús fogyasztást nemzeti konyhájának tradícióira hivatkozva indokolja. A 2007 márciusában végződő folyó pénzügyi évben a becslések szerint 5500 tonna bálnahús kerül majd piacra az elmúlt évi 4000 tonnával szemben.
A XX. század valamennyi bálnafaj végzetévé vált. A gyors hajók, a korszerű vadászeszközök (robbanószigony) és az 1925-től tengerre bocsátott feldolgozóhajók néhány évtizeden belül a kihalás szélére sodorták ezeket az érzékeny óriásokat. Azóta több mint 2,5 millió állat esett áldozatául a nagyszabású tengeri mészárlásoknak.
Továbbá nem hivatalos források szerint:
- 23,5 kg sózott 'osztályon felüli' bálnahús értéke akár 3.000 USD is lehet. Nem meglepő, mivel nehéz hozzájutni a húshoz ill. legtöbb országban tiltják az árusítását, ezért magas ára van a fekete piacon.
- Bálnahús tonnáit szórják a tengerbe naponta, mivel nem rendelkeznek a nagyobb kvótákhoz szükséges feldolgozási kapacitással.
- Bálnákban rákdaganatokat találnak és vágnak ki, és a maradék húst feldolgozzák lakossági értékesítés céljából
- Célzott vadászat a maximális fogás biztosítása érdekében, nem követve a kutatási engedélyek által megkövetelt véletlenszerű "mintavételt"
Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése